2016.07.18.

A közelmúltban hunyt el Csete György (Szentes, 1937. november 5. – Budapest, 2016. június 28.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas okleveles építészmérnök. A magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója.

Elemi és általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd miután egyetlen szentesi középiskolába sem vették fel, az egyik református lelkész, Kanász Nagy József ajánlására a Debreceni Református Kollégiumba került. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1957-ben beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1961-ben szerzett oklevelet. Tanított a pécsi, a budapesti és az innsbrucki egyetemen. A magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója.

1961 és 1970 között a budapesti Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál, 1970-től a BARANYATERV-nél , 1973-tól a PÉCSITERV-nél dolgozott, ahol a fiatal építészekből megalakult Pécsi Csoport vezetője, Lechner Ödön és Kós Károly örökségének folytatója. A magyar népi építészet hagyományait követő, a hazai organikus építészeti mozgalom egyik elindítója.

1970 és 1974 között készült az orfűi Forrásház, amely az organikus építészet első példái közé sorolható, melyet 2002-ben műemlékké nyilvánítottak. Tulipános házai (Paks, Atomerőmű lakótelep, 1973) kapcsán országos építészeti vita alakult ki. 1978 és 1988 között az Országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Hivatal, majd a szarvasi ARBOCOOP munkatársa lett.

Kísérletezett a napenergia hasznosításával is (Balatonszentgyörgy, Gulya csárda – Sánta Gáborral – 1985). Templomait (Halásztelek, Szent Erzsébet templom, 1976; Ópusztaszer, 1991; Beremend, Megbékélés ökumenikus kápolna, 1998-2000) Dulánszky Jenő statikussal és feleségével, Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte.

Alkotói hitvallása egyben életútjának minden percének jellemzője is:„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték”.

Fő művei közé sorolható a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között végzett folyamatos tervező és építő munkája (Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház). Építészeti alkotó tevékenysége csúcsteljesítményének tekinthető a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben szenteltek fel.

„A tégláskerti templom erdélyi fatornyot mintáz. Ez az utalás ismét áttételes, kettős jelentésű. A huszadik század elején már egyszer felidézte a magyar szecesszió Erdély faszerkezetes építészetét, elsősorban Kós Károly munkáiban… Csete György tégláskerti temploma ezt a kézfogást hozza el Debrecenbe, folytonossá téve lélekben a magyar építészeti hagyományt” – írták művéről.

Iskolateremtő építészeti munkássága mellett figyelemre méltó publicisztikai tevékenysége is. Írásaiban szépírói igénnyel, komplex látásmóddal teremt kapcsolatot az építészet és a társművészetek, valamint a magyar történelmi és népi hagyományok között.

Közéleti tevékenysége is jelentős. Alapító tagja a Magyar Megújulási Mozgalomnak, tagja a Százak Tanácsának, elnöke a Közakarat Egyesületnek, 1992 és 1994 között tagja a Művészeti Akadémiának, ahonnan kizárták, 1993-ban a Lechner Ödön Társaság alapítója. A Corvin-közi szabadságharcosok is kitüntették, de a legendás forradalmár haláláig kapcsolatot tartott fent Pongrátz Gergellyel is.

Nagy ember távozott.

Isten nyugosztalja!

Címkék: Halottaink
2016.07.12.

Megrendítő a hír, de sajnos igaz. Apáti Miklós szervezete nem bírta tovább. Nehéz kimondani, hogy meghalt, de ezt történt. Aki ismerte, tudja miért nem lehet őt a halállal egy lapon említeni. Még a halálos ágyán is tervezett, új színdarabokra készült. Hetvenkettedik évét még megérte, majd rá öt napra hagyott itt bennünket.

A K und K – Karády katonái című Karády Katalinról szóló drámájára a békéscsabaiak jól emlékeznek, a verseinek mély szimbolikája pedig megérintette azokat, akik emberi közelségbe kerültek az általa festett emberközpontú világképpel. „Csak tűrt lehetsz, ha tűrsz” – írja A költözés című versében. Ez jellemezhette azt a felfedező, megváltást kereső életet, amire nem sok példát tudunk abból a világból idézni, amelyben ő is tartotta a lelket azokban az emberekben, akik megismerhették őt, vagy az írásait. Köztük természetesen a verseit. Az 1973-ban megkapta a Művészeti Alap elsőkötetesek író díját az egy évvel azelőtt megjelent Vándorút című versgyűjteményére. 1976-ban Ajánlott küldemények címmel jelent meg újabb verseskötete. Két évre rá megkapta a József Attila-díjat. 1992-ben Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. A Fekete Gén című fantasztikus regénye, mai szemmel nézve is igazi sikertörténet. Két kiadást ért meg a nyolcvanas években, több tízezres példányszámmal.

Beszélgetéseink során – amelyek sokszor órákig tartottak – azt éreztem, minden érdekli, ami elhangzik, szinte egyetlen mondatom nem vész kárba. Elég ritka erény, de ő ilyen volt. Később még arra is emlékezett, hogyan mondtam el neki egy-egy általam megélt történetet. Jó volt vele leülni és vitatkozni is, mert szelíd mosolyával kísért markáns véleménye mindig meggyőzött arról, hogy érdemes a teljes élet felé törekedni, még akkor is, ha már kilátástalannak és céltalannak tűnik a folytatás.         

Apáti Miklós 1944. július 5-én született Budapesten. 1962-től 1970-ig vegyésztechnikusként dolgozott, ezután a Hírlapkiadó Vállalat újságírója lett. Esti egyetemen esztétika-filozófia szakon szerzett oklevelet 1972-ben. Egy év múlva a Film Színház Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa lett, majd 1991-től az Új Magyarországnál folytatta újságíróként. Később stratégiai igazgató és főszerkesztő-helyettes is volt. Innen került a Napi Magyarországhoz, ahol1997–1998-ban főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 2000–2001 között a Greger-Delacroix Kiadó szerkesztője volt. Később a Magyar Hírlap munkatársaként csak súlyos betegsége miatt ment nyugdíjba.  Élete végén már inkább színdarabokat írt. Verseit, regényeit, kritikáit ma is érdemes elolvasni. A Zengő ABC című olvasókönyv kitalálója soha nem adta fel.  2016. július 10-én egy másik, talán boldogabb világba költözött.

 

 

 

 



Címkék: Halottaink
2016.07.08.

(Kálmán Rudolf professzor emlékére) 

Ő sem itthon szerezte meg a mérnöki Nobel-díjként emlegetett amerikai mérnöki akadémia Charles Stark Draper-díját. Neki köszönheti a világ a Kálmán-szűrőt. Ez a fantasztikus pontosságú matematikai módszer a mérési hibák kiszűrésére alkalmas. Milyen sorsszerű, hogy a háború elől elmenekült magyar család sarja az 1950-es évek végén a baltimore-i Research Institute for Advanced Studies nevű intézményben dolgozta ki ezt a később számos szakterületen felhasznált technikát. 

Az még viszonylag „érthető lenne” ha itthon épít karriert, hogy Kálmán professzor találmányát sokáig nem akarja elismerni a szakma. Ám ez vele az amerikai kontinensen is megtörtént. Amikor 1960-ban publikálta elméletét, az „A New Approach to Linear Filtering and Prediction Problems” című dolgozatot, akkor talán még ő sem sejtette, hogy munkája későbbi elismertsége után jelentős mértékben megváltozik annak a különböző szakterületekre, és bátran kimondhatjuk, a világra gyakorolt hatása, ami a mai napig érvényes. Az általa kifejlesztett szűrőt 1963-ban az ember nélküli amerikai Hold-szondánál használták első alkalommal, az űrben használatos eszközöknél a mai napig nélkülözhetetlen a módszer. 

Csak néhány a Kálmán-szűrő egyéb alkalmazási területei közül: hajók, járművek és precíziós műszerek vezérlése, a navigáció, a repülésirányítás, a nukleáris energetika, a rakétatechnológiák, a ma használatos gépjárművek, a GPS rendszerek, a radarok, vagy a légköri megfigyelések.

Kálmán Rudolf professzor szinte egész életét szülőhazáján kívül töltötte, mégis megőrizte a magyarságát. Amikor 2009. október 7-én átvette Barack Obamától a legjelentősebb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, arra kérte a díj odaítélőit, hogy magyarul, ékezetekkel véssék a medálra a nevét.

Számtalan elismerése, díja mellett talán arra lehetett a legbüszkébb, hogy Andrew nevű fia követi példáját, ő a miniatürizálható műholdas rendszerek kifejlesztését tekinti tudományos szakterületének. 

A Budapesten 1930. május 19-én született Kálmán Rudolf Emil (Rudolf E. Kalman) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 2010 óta az Óbudai Egyetem legelső díszdoktora 2016. július 2-án hunyt el.

A miénk volt és a miénk maradt.

Címkék: Halottaink
2015.11.12.

Nyolcvannégy évesen elhunyt Várhidi Pál, az Aranycsapat egykori tagja és a mindössze harminckét esztendős Fülöp Márton, huszonnégyszeres válogatott labdarúgó. Mindkettejük távozása csapás a magyar labdarúgás számára.

Nincs ez így jól.

Nem lehet hozzászokni az elmúláshoz. Elment ma egy harminckét éves kapus Fülöp Márton és egy legenda Várhidi Pál.

Rettenetes.

Búcsúzunk egy legendától és egy mindössze harminckét esztendős játékostól. A magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja Várhidi Pál és egy fiatalember, Fülöp Márton, aki előtt ott lehetett volna még az egész élet, sok-sok győztes meccsel, hagyott ma itt minket.

Nincs ez így jól.

Tudjuk, mindannyian tudjuk jól, hogy az elmúlás része az ember életének, de ezt akkor sem lehet megszokni, ezt nem lehet csak úgy feldolgozni.

Várhidi Pál az elmúlt esztendőkben idős kora miatt már háttérbe vonult, ám ő ennek ellenére is része volt a magyar labdarúgásnak. Tagja volt az Aranycsapatnak, játékosként és edzőként is bajnok volt az Újpesttel, sőt szakvezetőként egészen a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (ma Bajnokok Ligája) elődöntőjéig vezette a lila-fehéreket. Ma egy magyar csapat és magyar edző számára utánozhatatlan siker. Főszereplője volt a magyar labdarúgásnak, amelynek most már legendája lett.

Fülöp Márton harminckét éves volt. Harminckettő. Minden esztendő mázsás súlyként szakad ránk. Ilyen fiatalon egy ember, egy sportoló egyszerűen nem halhat meg. Nem lehet. Tudtuk jól, hogy Fülöp Márton beteg és küzd az életéért. Bíztunk benne és szurkoltunk neki, mint korábban a pályán, hogy ismét győzzön, hogy élete legnagyobb diadalát ünnepelhesse. Két esztendővel ezelőtt mosolyogva nyilatkozott az NSO TV-nek arról, hogy jól van és, hogy a gyógyulásával erőt akar adni mindenkinek, aki hasonló betegségben szenved, mint ő. Fülöp Márton a válogatottban huszonnégy alkalommal szerepelt. A legtöbbet akkor, amikor Várhidi Péter – Várhidi Pál fia – volt a szövetségi kapitány.

Búcsúzunk egy legendától, a magyar labdarúgás pótolhatatlan alakjától és egy harminckét esztendős játékostól. Ma, amikor arra készültünk, hogy a sikerről, a győzelemről szólnak majd a hírek. A győzelemről, amelyben Várhidi Pál és Fülöp Márton egyformán hittek, amiért folyton küzdöttek.

Egészen a mai napig.

Nélkülük, de értük is kell ma tisztességgel harcolni Norvégiában. Hogy a válogatott mostani tagjai elmondhassák magukról, hogy Várhidi Pál és Fülöp Márton is büszke lenne rájuk.

2015.08.10.

A genetikus lánya, Czeizel Barbara hétfő reggel tájékoztatta az MTI-t, hogy édesapja a hajnali órákban meghalt. Az ország egyik legnépszerűbb és legkedveltebb tudósa hosszú ideje küzdött a leukémiával, és hiába volt a kemoterápia, vagy Czeizel utolsó nyilatkozatai arról, hogy utolsó csepp erejét is összeszedi, küzd, mert élni akar – az ismert genetikus 81 éves korában távozott az élők sorából.

 Az 1935. április 3-án született Czeizel Endre első generációs értelmiségiként szerezte diplomáját 59-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A végzés után közel 11 évig, 69-ig volt az országos Közegészségügyi Intézet kutatója, miközben mellékállásban a János Kórház szülészeti osztályán dolgozott. 1973-ban a humángenetikai és teratológiai laboratórium főorvosa a lett, 96-tól pedig a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatójává nevezték ki, ahol egészen nyugdíjazásáig (1998) tevékenykedett. Noha egész életében nőgyógyásznak készült, egy továbbképzés teljesen megváltoztatta az életét. Onnantól egyetlen célja volt: genetikai vizsgálatokon keresztül kutatni és megelőzni a különböző veleszületett betegségeket. 2000-ben Kennedy-díjjal méltatták az Egyesült Államokban egyik legfontosabb kutatási eredményéért: Czeizel rájött, hogy a folsavat tartalmazó magzatvédő vitaminnal megelőzhető, hogy a baba nyitott gerinccel jöjjön a világra. A díjat tudós berkekben egyébként a Nobel-díj előcsarnokaként szokás emlegetni. Noha a magzatvédő vitamin eredetileg nem az ő, hanem Richard Smithells gyerekgyógyász gondolata volt még 1980-ban, a magyar tudós igazolta, hogy a megfelelő vitaminok kombinálásával akár 90 százalékos biztonsággal védheti ki a vitamint szedő kismama a terhesség alatt kialakuló velőcsőzáródási rendellenességet. A forradalmi innovációról szóló – Dudás István nőgyógyásszal közösen írt – tanulmánya a világ leghíresebb orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine nevű lapban jelent meg. A magzatvédő vitamin bejárta a világot, de amíg az Egyesült Államokban példátlan népszerűségnek örvend, addig nálunk a terhes nők csupán 10 százaléka szedi.

Czeizel tagja volt a MTA-nak, elnöke a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, szakértője az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), a washingtoni Humángenetikai Világkongresszus munkáját pedig alelnökként segítette. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, amit 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje követett, 2014-ben pedig átvehette az életművéért járó Semmelweis-díjat. Saját bevallása szerint a legnagyobb elismerés viszont az volt, hogy innovációja segítségével több tízezer édesanya hozhatott világra egészséges gyermeket.

2015.07.29.

Szerettem a sirályokat. Szép madarak. Sárga csőrükkel, csillogó fehér tollúkkal és kecses lábukkal beszédes színfoltok a tengerpartokon. Azonban amikor az 1 percre magára hagyott tányérunk tartalmát potom fél perc alatt magába kebelezte a szálloda teraszán egy szépen fejlett példány, elgondolkodtam azon a tézisen, miszerint az állatok sokkal inkább részei a valamikori természetnek, mint mi emberek.

Sirályom gyomortartalma ezek után rendelkezett 2 pár sült virslivel, 3 darab bundás kenyérrel, fél citrommal, 4 szelet sült baconszalonnával, némi kecsappal és jó pár szelet sajttal.

Azt hittem fel sem száll majd, ahogy a hirtelenjében két felnőtt ember kiadós reggelijét magába zárta, de nem így történt. Felszállt és vidám hangadással jelezte társainak, hogy gyertek-gyertek van itt még nektek is bőven ebből. Magas ívben szelte a levegőt, siklott a tenger felöl érkező hűs reggeli áramlatokkal, feszes szárnyaival vitorlázott a tenger felett. Egészen tíz percig.

Mert tíz perc múltán mintha kontrollt vesztett volna a levegő uralásában. Mozgása megtört. Kecses szárnyai zárva hulltak alá, és a madár szinte ájult öntudattalan állapotban ért földet.

Végignézve a jelenetet rájöttem, hogy elsőre felháborító tette, megmentette az életünket. Hiszen miután a sirály a tányérunkon landolt, nem csak attól a tápláléktól fosztott meg minket, amit ő maga megevett. De mert lábával minden mást is feldúlt az asztalon, nem csak ennivalót, de reggeliző helyet is cseréltünk. Sőt az ételek mennyisége is jelentősen csökkent. Nem csak aznap, de innentől kezdve a nyaralás végéig.

S bár a sirályokhoz fűződő eddigi zökkenőmentes kapcsolatomban most néhány kérdőjel bekerült, kiváló kontinentális reggelinktől elhunyt példánynak kívánom: Nyugodjon békében!

Címkék: Halottaink, Nekrológ
2015.07.02.

Kincsem és Imperiál után a következő magyar csodaló Overdose. Gyakorlatilag világsztár volt, amolyan „lóceleb”. Legalábbis a bulvármédia számára, mert eladható volt a sztorija. De ennél sokkal többet tudott, valódi teljesítmény volt mögötte. Tegnap délután, súlyos betegségben, egy németországi tenyésztelepen elpusztult.

Overdose 10 éves volt, első versenyét kétesztendős korában, 18 hosszal nyerte meg. Sorozatban hozta fölénnyel a versenyrekordokat, egymás után 12 alkalommal volt veretlen. 2008-ban a világranglista harmadik helyezettje lett, de egy patairha-gyulladás megtorpantotta a karrierjét. 

Tulajdonképpen ekkor indult be a médiakarrierje, ami már nem csupán a teljesítményről szólt: aggódtunk érte, hosszadalmas lábadozását különböző rémhírek árnyékolták. Közben megtudtuk, hogy nevét – aminek jelentése Túladagolás - a tulajdonos lányának köszönheti. de szóba került az Obsession – vagyis Megszállottság - és az Orient Expressz is,ám ezek a nevek már foglaltak voltak. Mivel az Overdose-t túl hosszúnak találták a lovászok, Dóznak becézték. 2010-ben tért vissza, de két megnyert futam után csak hetedik lett a baden-badeni Goldene Peitschén. Egy évvel később viszont ismét győzött, mégpedig Hoppegartenben, majd a Haydock Parkban és a Royal Ascoton is újfent bizonyította egyedülálló tehetségét: utóbbi helyszínen a negyedik helyen ért célba. 2011. november 13-án, Rómában futott utoljára, és akkor győzött. Ezután Németországba került fedezőménnek. A ló értékét másfél milliárd forintra is becsülték, ehhez képest fedezési díja csupán 1,2 millió forint volt.

Overdose státusza is elég zűrös volt: tulajdonosa 2009. április 30-ig Mikóczy Zoltán, aki eleinte nem is tudta, mekkora kincs van a birtokában. A külsőre jelentéktelennek tűnő lovat mindössze nyolcszázezer forintért vásárolta. 2009. május 1-jétől egy szindikátus tulajdonába került, melynek Mikóczy Zoltán mellett rövid ideig még két tagja volt, de aztán Mikóczy ismét egyedüli tulajdonos lett. 2010 -ben megalakult OVERDOSE Vagyonkezelő Kft., melynek egyetlen vagyona az alapításkor az 1,5 milliárd forintra értékelt versenyló volt. Ennek a társaságnak a tulajdonrészéből vásárolt az öt cégből álló befektetői csoport. Mikóczy Zoltán tulajdonrésze 50%-ra csökkent, a másik 50% jogán az öt új társtulajdonos osztozott, 10–10%-ban. Az öt új tulajdonos cég és képviselői: Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, Demján Sándor, az Euroinvest Zrt. alapítója, Németh Miklós, a Közgép Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója, és Wolf László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese. A ló 50%-os tulajdonjogát az érintett cégek kétszáz millió forintért vásárolták meg.

Mellékszál ugyan, de Overdose felfedezőjét, Mikóczy Zoltán nemrég letartóztatták. A gyanú szerint egy cukorral kereskedő bűnszervezet tagja volt. A banda 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el.

A világklasszis csodalóról még életében dokumentumfilm készült, könyvet írtak róla és megihletett több festőművészt is. Zsokéja valamennyi versenyét piros-fehér-zöld mezben futotta.

Overdose 13. győzelme, link: 

https://www.youtube.com/watch?v=7MnNj_OdxaE

Ezeket a cikkeket olvastad már?