2016.07.08.

(Kálmán Rudolf professzor emlékére) 

Ő sem itthon szerezte meg a mérnöki Nobel-díjként emlegetett amerikai mérnöki akadémia Charles Stark Draper-díját. Neki köszönheti a világ a Kálmán-szűrőt. Ez a fantasztikus pontosságú matematikai módszer a mérési hibák kiszűrésére alkalmas. Milyen sorsszerű, hogy a háború elől elmenekült magyar család sarja az 1950-es évek végén a baltimore-i Research Institute for Advanced Studies nevű intézményben dolgozta ki ezt a később számos szakterületen felhasznált technikát. 

Az még viszonylag „érthető lenne” ha itthon épít karriert, hogy Kálmán professzor találmányát sokáig nem akarja elismerni a szakma. Ám ez vele az amerikai kontinensen is megtörtént. Amikor 1960-ban publikálta elméletét, az „A New Approach to Linear Filtering and Prediction Problems” című dolgozatot, akkor talán még ő sem sejtette, hogy munkája későbbi elismertsége után jelentős mértékben megváltozik annak a különböző szakterületekre, és bátran kimondhatjuk, a világra gyakorolt hatása, ami a mai napig érvényes. Az általa kifejlesztett szűrőt 1963-ban az ember nélküli amerikai Hold-szondánál használták első alkalommal, az űrben használatos eszközöknél a mai napig nélkülözhetetlen a módszer. 

Csak néhány a Kálmán-szűrő egyéb alkalmazási területei közül: hajók, járművek és precíziós műszerek vezérlése, a navigáció, a repülésirányítás, a nukleáris energetika, a rakétatechnológiák, a ma használatos gépjárművek, a GPS rendszerek, a radarok, vagy a légköri megfigyelések.

Kálmán Rudolf professzor szinte egész életét szülőhazáján kívül töltötte, mégis megőrizte a magyarságát. Amikor 2009. október 7-én átvette Barack Obamától a legjelentősebb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, arra kérte a díj odaítélőit, hogy magyarul, ékezetekkel véssék a medálra a nevét.

Számtalan elismerése, díja mellett talán arra lehetett a legbüszkébb, hogy Andrew nevű fia követi példáját, ő a miniatürizálható műholdas rendszerek kifejlesztését tekinti tudományos szakterületének. 

A Budapesten 1930. május 19-én született Kálmán Rudolf Emil (Rudolf E. Kalman) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 2010 óta az Óbudai Egyetem legelső díszdoktora 2016. július 2-án hunyt el.

A miénk volt és a miénk maradt.

Címkék: Halottaink
2016.03.31.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál – tájékoztatta csütörtökön a Magvető Könyvkiadó az MTI-t. Az író-műfordító az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. 

nol.hu

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten, 14 éves korában megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan 1945-ben tért haza. A 2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia által Nobel-díjjal elismert, a koncentrációs táborok és a náci ideológia borzalmairól szóló könyve, a Sorstalanság 1975-ben jelent meg először a budapesti Szépirodalmi Kiadónál, miután korábban a Kádár-kori esztétika nevében a Magvető kiadó visszautasította a kéziratot. A könyvből készült filmhez Kertész Imre írta a forgatókönyvet. 2009-ben nyilatkozott egy párizsi lapnak, amelyben elmondta, hogy Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.

Az utóbbi tíz évben Berlinben élt, azt mondta, a német főváros a maga kulturális pezsgésével, platánjaival és kávéházaival gyerekkora Budapestjére emlékezteti. Amikor arról kérdezik, hogy képes auschwitzi túlélőként németek közt élni, azt feleli, inkább az a csoda, hogy volt képes annyi évtizeden át magyarok közt élni. Magyarok kötelezték sárga csillag viselésére, magyarok kényszerítették gettóba, és magyar csendőrök rakták fel az auschwitzi vagonba.

Tavaly költözött haza. 84 éves születésnapján az  nyilatkozta: "Auschwitzi fogolyként kezdtem, végül megkaptam a civileknek járó legnagyobb német kitüntetést. Ez vicces és megmagyarázhatatlan. De lehetek egészen őszinte? Elég volt. Mindent elértem amit akartam..."

Műveit számos nyelvre lefordították.

Néhány fontos műve: Gályanapló (1992), Valaki más (1997), A száműzött nyelv (2001), Felszámolás (2003), Mentés másként (2011), A végső kocsma (2014).

1997-ben a Kossuth-díjat, 2000-ben a Herder-díjat és a Die Welt irodalmi díját kapta meg, 2001-ben a német Becsületrendet, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2002-ben pedig az irodalmi Nobel-díjat vehette át mint "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". 2014. augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át.

2016.03.13.

Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, a mágus. Legendássá nőtt futballedzőként, hiszen kétszer vezette csúcsra a Győrt – akkor még Rába ETO-t –, majd egyszer az MTK-t és benne volt a Honvéd egy bajnoki címében is. Kétszer volt szövetségi kapitány is, az ő irányátásával vertük a lengyeleket 5–3-ra, amikor Détári Lajos a szögeltzászlótól lőtt gólt. 

Lehet, hogy nem ő volt a legképzettebb edző és az is lehet, hogy csak nevetne azon, amit a pro licences képzésen tanítanak.

Ott nem esik szó a mágiáról, a varázslatról – vagyis arról, amiben ő a legjobb volt. Volt játékosai mesélik, hogy nagyon értette a futballt. Nemcsak azért, mert elképesztően tudott motiválni, hanem azért is, mert nem olvasta, hanem írta a játékot. Talán azért, mert nemcsak sportnak, hanem valóban játéknak tekintette a labdarúgást. 

Valószínűleg ezért tudott sikeres lenni. Nem is új dolgokat talált ki, csak mindent egy kicsit másként csinált. 

Az egyik utolsó legendás figurája volt a magyar labdarúgásnak. Ebben a plasztikus, letisztult világban szinte lehetetlen azt elképzelni, hogy egy edzőnek fotelje van a pálya szélén és onnan irányít. Verebes József ezt is megtette, mert megtehette, hiszen zseni volt. 

Elhitette a nem olyan ügyes játékossal is, hogy ő a világ legjobbja, mert tudta, hogy hit nélkül nem lehet futballozni. 

És élni sem. 

Épp ezért volt ijesztő látni mostanában azokat a képeket, amelyeken már nem csillogott a szemében az életkedv, a vidámság, a vagányság. Verebes József elveszítette a hitét a labdarúgásban. Talán akkor, amikor az általa rajongásig szeretett Győri ETO-t kizárták az NB I-ből és az NB III-ba sorolták. Lehet, hogy ez volt az, amit nem tudott megemészteni. 

A magyar futball meghatározó egyénisége távozott vasárnap délután. Olyan ember, aki folyamatosan a focival foglalkozott, volt amikor dolgozott érte, volt amikor szurkolt és volt amikor aggódott. Pedig tudta, hogy „meglátja mester menni fog!”

Mágus! Isten nyugosztalja. 

2016.01.06.

(In memoriam Meixner Mihály)

Vízkeresztre magához szólította az Úr Meixner Mihályt (†87), kinek hangját nagyon sokan ismerték, ha máshonnan nem, a Ki nyer ma? című műsorból biztosan. A népszerű, zeneértő rádiós Budapesten született 1928. november 13-án. Zenei Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és az Állami Zenekonzervatóriumban végezte. Tanárai voltak Szervánszky Endre és dr. Major Ervin, míg Vaszy Viktortól magánúton tanult vezénylést.

Kép: Café Momus (momus.hu)

1957-ben lett a Magyar Rádió munkatársa és az ott végigdolgozott évtizedek alatt nagyon sokat tett a zenekultúra terjesztéséért. A Rádió Nemzetközi Zenei Műsorcsere rovat vezetőjeként, Európa számos rádiójában megfordult, sok város zenei életéről készített műsort és a Magyar Rádió meghívására érkezett világhírű művészekkel nemcsak hivatalos, hanem baráti kapcsolatot is ápolt. Személyes emlékeit, anekdotáit is felhasználta egyik legkedvesebb, a Mi a titka? című több évtizeden át futó műsorában, amelyet a Kossuth Rádió közvetített. Évtizedeken keresztül nagy szeretettel és lelkesedéssel vett rész a Ki nyer ma? műsorában, később ennek utódműsorában a Katolikus Rádióban. Számtalan egyéb zenei műsor szerzője, szerkesztője, műsorvezetője, ismeretterjesztő tanulmányok írója, a TIT Szabadegyetemének előadója volt. Korszakos munkásságát Erkel-, Ezüst Toll- és Szabolcsi Bence-díjjal ismerték el.

Több generáció nőtt fel az ő műsoraiból tanulva, és szakértő, szellemes és mindvégig emberi előadásainak hatására kezdte érteni és szeretni a klasszikus zenét. Meixner Mihálynak köszönhetően a magyar rádióhallgató a karosszékéből hallgathatott számtalan színvonalas produkciót külföldi operaházakból és hangversenytermekből, megismerhette a jelentős európai városok zenei életét és kiváló kapcsolatainak köszönhetően sok világsztárt is.

Utoljára egy újévi bécsi koncert alkalmából hallhattuk hangját a Bartók rádión.

Halálával pótolhatatlan veszteség érte a rádió szerelmeseit és a komolyzene barátait. Az égi hangversenyteremben bizonyára kiemelt hellyel várják. Nyugodjék békében, drága Tanár Úr!

Címkék: Hírek, Nekrológ
2015.11.12.

Nyolcvannégy évesen elhunyt Várhidi Pál, az Aranycsapat egykori tagja és a mindössze harminckét esztendős Fülöp Márton, huszonnégyszeres válogatott labdarúgó. Mindkettejük távozása csapás a magyar labdarúgás számára.

Nincs ez így jól.

Nem lehet hozzászokni az elmúláshoz. Elment ma egy harminckét éves kapus Fülöp Márton és egy legenda Várhidi Pál.

Rettenetes.

Búcsúzunk egy legendától és egy mindössze harminckét esztendős játékostól. A magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja Várhidi Pál és egy fiatalember, Fülöp Márton, aki előtt ott lehetett volna még az egész élet, sok-sok győztes meccsel, hagyott ma itt minket.

Nincs ez így jól.

Tudjuk, mindannyian tudjuk jól, hogy az elmúlás része az ember életének, de ezt akkor sem lehet megszokni, ezt nem lehet csak úgy feldolgozni.

Várhidi Pál az elmúlt esztendőkben idős kora miatt már háttérbe vonult, ám ő ennek ellenére is része volt a magyar labdarúgásnak. Tagja volt az Aranycsapatnak, játékosként és edzőként is bajnok volt az Újpesttel, sőt szakvezetőként egészen a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (ma Bajnokok Ligája) elődöntőjéig vezette a lila-fehéreket. Ma egy magyar csapat és magyar edző számára utánozhatatlan siker. Főszereplője volt a magyar labdarúgásnak, amelynek most már legendája lett.

Fülöp Márton harminckét éves volt. Harminckettő. Minden esztendő mázsás súlyként szakad ránk. Ilyen fiatalon egy ember, egy sportoló egyszerűen nem halhat meg. Nem lehet. Tudtuk jól, hogy Fülöp Márton beteg és küzd az életéért. Bíztunk benne és szurkoltunk neki, mint korábban a pályán, hogy ismét győzzön, hogy élete legnagyobb diadalát ünnepelhesse. Két esztendővel ezelőtt mosolyogva nyilatkozott az NSO TV-nek arról, hogy jól van és, hogy a gyógyulásával erőt akar adni mindenkinek, aki hasonló betegségben szenved, mint ő. Fülöp Márton a válogatottban huszonnégy alkalommal szerepelt. A legtöbbet akkor, amikor Várhidi Péter – Várhidi Pál fia – volt a szövetségi kapitány.

Búcsúzunk egy legendától, a magyar labdarúgás pótolhatatlan alakjától és egy harminckét esztendős játékostól. Ma, amikor arra készültünk, hogy a sikerről, a győzelemről szólnak majd a hírek. A győzelemről, amelyben Várhidi Pál és Fülöp Márton egyformán hittek, amiért folyton küzdöttek.

Egészen a mai napig.

Nélkülük, de értük is kell ma tisztességgel harcolni Norvégiában. Hogy a válogatott mostani tagjai elmondhassák magukról, hogy Várhidi Pál és Fülöp Márton is büszke lenne rájuk.

2015.08.10.

A genetikus lánya, Czeizel Barbara hétfő reggel tájékoztatta az MTI-t, hogy édesapja a hajnali órákban meghalt. Az ország egyik legnépszerűbb és legkedveltebb tudósa hosszú ideje küzdött a leukémiával, és hiába volt a kemoterápia, vagy Czeizel utolsó nyilatkozatai arról, hogy utolsó csepp erejét is összeszedi, küzd, mert élni akar – az ismert genetikus 81 éves korában távozott az élők sorából.

 Az 1935. április 3-án született Czeizel Endre első generációs értelmiségiként szerezte diplomáját 59-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A végzés után közel 11 évig, 69-ig volt az országos Közegészségügyi Intézet kutatója, miközben mellékállásban a János Kórház szülészeti osztályán dolgozott. 1973-ban a humángenetikai és teratológiai laboratórium főorvosa a lett, 96-tól pedig a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatójává nevezték ki, ahol egészen nyugdíjazásáig (1998) tevékenykedett. Noha egész életében nőgyógyásznak készült, egy továbbképzés teljesen megváltoztatta az életét. Onnantól egyetlen célja volt: genetikai vizsgálatokon keresztül kutatni és megelőzni a különböző veleszületett betegségeket. 2000-ben Kennedy-díjjal méltatták az Egyesült Államokban egyik legfontosabb kutatási eredményéért: Czeizel rájött, hogy a folsavat tartalmazó magzatvédő vitaminnal megelőzhető, hogy a baba nyitott gerinccel jöjjön a világra. A díjat tudós berkekben egyébként a Nobel-díj előcsarnokaként szokás emlegetni. Noha a magzatvédő vitamin eredetileg nem az ő, hanem Richard Smithells gyerekgyógyász gondolata volt még 1980-ban, a magyar tudós igazolta, hogy a megfelelő vitaminok kombinálásával akár 90 százalékos biztonsággal védheti ki a vitamint szedő kismama a terhesség alatt kialakuló velőcsőzáródási rendellenességet. A forradalmi innovációról szóló – Dudás István nőgyógyásszal közösen írt – tanulmánya a világ leghíresebb orvosi folyóiratában, a New England Journal of Medicine nevű lapban jelent meg. A magzatvédő vitamin bejárta a világot, de amíg az Egyesült Államokban példátlan népszerűségnek örvend, addig nálunk a terhes nők csupán 10 százaléka szedi.

Czeizel tagja volt a MTA-nak, elnöke a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, szakértője az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), a washingtoni Humángenetikai Világkongresszus munkáját pedig alelnökként segítette. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, amit 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje követett, 2014-ben pedig átvehette az életművéért járó Semmelweis-díjat. Saját bevallása szerint a legnagyobb elismerés viszont az volt, hogy innovációja segítségével több tízezer édesanya hozhatott világra egészséges gyermeket.

2015.07.29.

Szerettem a sirályokat. Szép madarak. Sárga csőrükkel, csillogó fehér tollúkkal és kecses lábukkal beszédes színfoltok a tengerpartokon. Azonban amikor az 1 percre magára hagyott tányérunk tartalmát potom fél perc alatt magába kebelezte a szálloda teraszán egy szépen fejlett példány, elgondolkodtam azon a tézisen, miszerint az állatok sokkal inkább részei a valamikori természetnek, mint mi emberek.

Sirályom gyomortartalma ezek után rendelkezett 2 pár sült virslivel, 3 darab bundás kenyérrel, fél citrommal, 4 szelet sült baconszalonnával, némi kecsappal és jó pár szelet sajttal.

Azt hittem fel sem száll majd, ahogy a hirtelenjében két felnőtt ember kiadós reggelijét magába zárta, de nem így történt. Felszállt és vidám hangadással jelezte társainak, hogy gyertek-gyertek van itt még nektek is bőven ebből. Magas ívben szelte a levegőt, siklott a tenger felöl érkező hűs reggeli áramlatokkal, feszes szárnyaival vitorlázott a tenger felett. Egészen tíz percig.

Mert tíz perc múltán mintha kontrollt vesztett volna a levegő uralásában. Mozgása megtört. Kecses szárnyai zárva hulltak alá, és a madár szinte ájult öntudattalan állapotban ért földet.

Végignézve a jelenetet rájöttem, hogy elsőre felháborító tette, megmentette az életünket. Hiszen miután a sirály a tányérunkon landolt, nem csak attól a tápláléktól fosztott meg minket, amit ő maga megevett. De mert lábával minden mást is feldúlt az asztalon, nem csak ennivalót, de reggeliző helyet is cseréltünk. Sőt az ételek mennyisége is jelentősen csökkent. Nem csak aznap, de innentől kezdve a nyaralás végéig.

S bár a sirályokhoz fűződő eddigi zökkenőmentes kapcsolatomban most néhány kérdőjel bekerült, kiváló kontinentális reggelinktől elhunyt példánynak kívánom: Nyugodjon békében!

Címkék: Halottaink, Nekrológ
2015.07.24.

81 éves korában, 2015. július 23-án elhunyt Karátson Gábor Kossuth- és Prima-díjas író, műfordító, festő és filozófus, művészetpedagógus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában; a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. 1968 óta rendszeresen szerepelt képzőművészeti kiállításokon. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit. 

Több művészeti és filozófiai könyv szerzője, lefordította Lao-ce Tao te kingjét és a Ji kinget. Ötvenhatos regény című önéletrajzi ihletésű könyvében könyörtelen őszinteséggel néz szembe korosztályának sorsával: a világégés és a kommunista diktatúra idején felnövő nemzedék tagjainak sokféle útját idézi fel, azokét, akik így vagy úgy részeseivé váltak az 56-os forradalomnak, börtönökben sínylődtek, megérték az úgynevezett rendszerváltozást is, nemegyszer szereplőivé válva az akkor lezajlott eseményeknek. Utolsó regénye, A csodálatos kenyérszaporítás 2014-ben jelent meg.

Eddig a hivatalos MTI-hír citálása.

De Karátson Gábor ennél is több volt. Sokkal több. Mert elévülhetetlen szerepe volt a Bős-Nagymarosi vízlépcső ellenes civil harcban, a zöld rendszerváltás elindításában. A hágai döntést ekképpen interpretálta 2009-ben egy vele készült beszélgetésben: Karátson Gábor író-festő emblematikus alakja a Duna-mozgalmaknak, az ő interpretációjában ekképpen fest a hágai döntés: „Valóban elsikkadt az egész Bős-ügy. Hága csalódás volt a számomra, mert azt hittem, hogy a művelt Nyugat rájön, hogy ebben a régióban nagyon komoly diktatúra volt, és az akkor kötött szerződések érvénytelenek. Nem volt mögöttük népakarat, amit kifejeztek a pártokon felül álló tüntetések is. Mi ökológikus rendszerváltozást akartunk! De a politikai pártok lenyelték az egészet. Bős–Nagymaros ugyanolyan, mint az 1956-os forradalom. A mai politikai pártok nem vállalhatják. 56-ban az volt a munkásfiatalok jelszava: Se kapitalizmus, se kommunizmus! Ki vállalja ma ezeket? De Hága nem merte kimondani, hogy az egész érvénytelen.

Különben sem mérvadó manapság a zöld gondolkodás. Buszon, vonaton, ha ez szóba kerül, akkor azt hallom: már késő, már el vagyunk veszve. Pedig nem így kell hozzáállni! Nem azt kell vizslatni, hogy melyik hegyen legyen rakétakilövő, hanem azt mondani: nem lesz, és kész! Bőssel kapcsolatban is ez kellene.”

Igaza volt. E harcos mohikán (talán az utolsók egyike) most eltávozott.

Isten nyugosztalja!

2015.07.02.

Kincsem és Imperiál után a következő magyar csodaló Overdose. Gyakorlatilag világsztár volt, amolyan „lóceleb”. Legalábbis a bulvármédia számára, mert eladható volt a sztorija. De ennél sokkal többet tudott, valódi teljesítmény volt mögötte. Tegnap délután, súlyos betegségben, egy németországi tenyésztelepen elpusztult.

Overdose 10 éves volt, első versenyét kétesztendős korában, 18 hosszal nyerte meg. Sorozatban hozta fölénnyel a versenyrekordokat, egymás után 12 alkalommal volt veretlen. 2008-ban a világranglista harmadik helyezettje lett, de egy patairha-gyulladás megtorpantotta a karrierjét. 

Tulajdonképpen ekkor indult be a médiakarrierje, ami már nem csupán a teljesítményről szólt: aggódtunk érte, hosszadalmas lábadozását különböző rémhírek árnyékolták. Közben megtudtuk, hogy nevét – aminek jelentése Túladagolás - a tulajdonos lányának köszönheti. de szóba került az Obsession – vagyis Megszállottság - és az Orient Expressz is,ám ezek a nevek már foglaltak voltak. Mivel az Overdose-t túl hosszúnak találták a lovászok, Dóznak becézték. 2010-ben tért vissza, de két megnyert futam után csak hetedik lett a baden-badeni Goldene Peitschén. Egy évvel később viszont ismét győzött, mégpedig Hoppegartenben, majd a Haydock Parkban és a Royal Ascoton is újfent bizonyította egyedülálló tehetségét: utóbbi helyszínen a negyedik helyen ért célba. 2011. november 13-án, Rómában futott utoljára, és akkor győzött. Ezután Németországba került fedezőménnek. A ló értékét másfél milliárd forintra is becsülték, ehhez képest fedezési díja csupán 1,2 millió forint volt.

Overdose státusza is elég zűrös volt: tulajdonosa 2009. április 30-ig Mikóczy Zoltán, aki eleinte nem is tudta, mekkora kincs van a birtokában. A külsőre jelentéktelennek tűnő lovat mindössze nyolcszázezer forintért vásárolta. 2009. május 1-jétől egy szindikátus tulajdonába került, melynek Mikóczy Zoltán mellett rövid ideig még két tagja volt, de aztán Mikóczy ismét egyedüli tulajdonos lett. 2010 -ben megalakult OVERDOSE Vagyonkezelő Kft., melynek egyetlen vagyona az alapításkor az 1,5 milliárd forintra értékelt versenyló volt. Ennek a társaságnak a tulajdonrészéből vásárolt az öt cégből álló befektetői csoport. Mikóczy Zoltán tulajdonrésze 50%-ra csökkent, a másik 50% jogán az öt új társtulajdonos osztozott, 10–10%-ban. Az öt új tulajdonos cég és képviselői: Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, Demján Sándor, az Euroinvest Zrt. alapítója, Németh Miklós, a Közgép Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója, és Wolf László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese. A ló 50%-os tulajdonjogát az érintett cégek kétszáz millió forintért vásárolták meg.

Mellékszál ugyan, de Overdose felfedezőjét, Mikóczy Zoltán nemrég letartóztatták. A gyanú szerint egy cukorral kereskedő bűnszervezet tagja volt. A banda 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el.

A világklasszis csodalóról még életében dokumentumfilm készült, könyvet írtak róla és megihletett több festőművészt is. Zsokéja valamennyi versenyét piros-fehér-zöld mezben futotta.

Overdose 13. győzelme, link: 

https://www.youtube.com/watch?v=7MnNj_OdxaE

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?