Elhunyt Apáti Miklós

Megrendítő a hír, de sajnos igaz. Apáti Miklós szervezete nem bírta tovább. Nehéz kimondani, hogy meghalt, de ezt történt. Aki ismerte, tudja miért nem lehet őt a halállal egy lapon említeni. Még a halálos ágyán is tervezett, új színdarabokra készült. Hetvenkettedik évét még megérte, majd rá öt napra hagyott itt bennünket.

A K und K – Karády katonái című Karády Katalinról szóló drámájára a békéscsabaiak jól emlékeznek, a verseinek mély szimbolikája pedig megérintette azokat, akik emberi közelségbe kerültek az általa festett emberközpontú világképpel. „Csak tűrt lehetsz, ha tűrsz” – írja A költözés című versében. Ez jellemezhette azt a felfedező, megváltást kereső életet, amire nem sok példát tudunk abból a világból idézni, amelyben ő is tartotta a lelket azokban az emberekben, akik megismerhették őt, vagy az írásait. Köztük természetesen a verseit. Az 1973-ban megkapta a Művészeti Alap elsőkötetesek író díját az egy évvel azelőtt megjelent Vándorút című versgyűjteményére. 1976-ban Ajánlott küldemények címmel jelent meg újabb verseskötete. Két évre rá megkapta a József Attila-díjat. 1992-ben Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. A Fekete Gén című fantasztikus regénye, mai szemmel nézve is igazi sikertörténet. Két kiadást ért meg a nyolcvanas években, több tízezres példányszámmal.

Beszélgetéseink során – amelyek sokszor órákig tartottak – azt éreztem, minden érdekli, ami elhangzik, szinte egyetlen mondatom nem vész kárba. Elég ritka erény, de ő ilyen volt. Később még arra is emlékezett, hogyan mondtam el neki egy-egy általam megélt történetet. Jó volt vele leülni és vitatkozni is, mert szelíd mosolyával kísért markáns véleménye mindig meggyőzött arról, hogy érdemes a teljes élet felé törekedni, még akkor is, ha már kilátástalannak és céltalannak tűnik a folytatás.         

Apáti Miklós 1944. július 5-én született Budapesten. 1962-től 1970-ig vegyésztechnikusként dolgozott, ezután a Hírlapkiadó Vállalat újságírója lett. Esti egyetemen esztétika-filozófia szakon szerzett oklevelet 1972-ben. Egy év múlva a Film Színház Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa lett, majd 1991-től az Új Magyarországnál folytatta újságíróként. Később stratégiai igazgató és főszerkesztő-helyettes is volt. Innen került a Napi Magyarországhoz, ahol1997–1998-ban főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 2000–2001 között a Greger-Delacroix Kiadó szerkesztője volt. Később a Magyar Hírlap munkatársaként csak súlyos betegsége miatt ment nyugdíjba.  Élete végén már inkább színdarabokat írt. Verseit, regényeit, kritikáit ma is érdemes elolvasni. A Zengő ABC című olvasókönyv kitalálója soha nem adta fel.  2016. július 10-én egy másik, talán boldogabb világba költözött.

 

 

 

 



Címkék: Halottaink
http://nekrolog.blogstar.hu/./pages/nekrolog/contents/blog/28546/pics/14683089756984663_800x600.jpg
Halottaink
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?